2015. szeptember 13., vasárnap

Copyright – avagy a bűvös mondat "a történetet szerzői jogok védik!"

Oszd meg, ha mered!
Már régóta terveztem egy ilyen írást. Több blogon találkoztam már a fentebb említett joker-mondattal, és elgondolkoztam: vajon tudják is, mit jelent, vagy csak kiírják, mert olyan jól hangzik?

Én most utánanéztem. Először is kezdjük azzal, hogy egy netről összegyűjtött képekből szerkesztett fejléc, YouTube-on fellelhető videókból összevágott trailer is szerzői jogok sértése. Ez a mondat kétélű fegyver: miközben sok blogger felhívja a figyelmet arra, hogy irgum-burgum lesz, ha mások megsértik a jogaikat, ők közben ugyanezt teszik.

(Csak zárójelben térek ki arra, hogy nem elég ezt elmondani, cselekedni is kell az ügyben. A szavak tettek nélkül súlytalanok, azért senki ne írjon ki valamit a blogjára, mert "divatos!" Ha azt mondod, hogy a jogsértés következményeket von maga után, tedd is meg! Ásd bele magad a témába, tudd meg, mit kell tenni, ha ilyen helyzetbe kerülsz, és cselekedj is.)

A személyi jog egy szerzőre tekintve azt jelenti: hogy a szerző pénzkereseti és nem pénzkereseti formában felhasználhatja a művét, engedélyezheti ezeket a felhasználásokat, többszörösítésre engedélyt adhat, vagy bármilyen módon közvetítheti a nyilvánosság felé. Tévhit tehát, hogy egy blogot nem védenek a szerzői jogok.

"A szerzői jog a mű létrejöttének pillanatától él."
A Wiki kellően el is igazít róla:  "általában az a szokás, hogy a megfelelő hivatalt erről a tényről (a mű születéséről) értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték." Tehát: könnyedén lehet dobálózni a copyright kifejezéssel, de ha nem tudod bizonyítani, hogy valaki a te szellemi termékedet károsította, teljességgel felesleges.

Azonban tudtátok, hogy az ötleteket nem védik ezek a jogok? Ha valaki szó szerint lemásolja az egész történetedet, az más helyzet. Addig azonban: "ötlet, elv, elgondolás (...) SEM tárgya a szerzői jogi védelemnek."
Viszont van olyan is, hogy szerzői jogi oltalom. (Magyarországon ez hetven év.) Ez pedig a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képző részét védi: a könyv által elmondott történetet, és nem a kinyomtatott példányt. Hogy érthetőbb legyen, a Wikipédia még egy jó példával is szolgál:
A Mikiegeret is védi szerzői jog, de nem gátol senkit sem abban, hogy beszélő egeret rajzoljon, egészen addig, míg az nem hasonlít túlzottan Mikiegérre. Tehát ha a te sztoridban is van egy Peter nevű srác, aki szemüveges és barna hajú, meg öt másik regényben is találsz ilyet, az a szomorú hírem, hogy attól még a te szellemi termékedet nem tulajdonították el.

Ha többen írnak egy művet, mindenkit egyformán illet meg belőle a szerzői jog. Amennyiben a szori közös, tehát együtt találtátok ki, vetették képernyőre, és a többi. Mert például különálló novelláknál ez minden szerzőt egyedül érint.

Egy-két tipp:
Ha egy idézetnél például nem tüntetik fel a nevedet, mint szerző, akkor jogod van ellene fellépni, hiszen ez a magyar törvények szerint jogsértés.
Illetve, ha írtál egy könyvet, és az szembejön veled bizonyos kalózoldalakon, azonnal állj a sarkadra! Írj az oldal/blog üzemeltetőjének hivatalos e-mailt, hogy amennyiben nem távolítja el az illegális tartalmat, a következő lépésed jogi következményeket von maga után. A könyvletöltés nem játék!


* forrás: Wikipedia


2 megjegyzés :

  1. Nilla kérdezhetek? Mi van akkor, ha mondjuk én verseket írok, (álnéven) feltöltöm őket névvel és címmel facebookra...azokat le lehet védetni valahogy?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Biztosan, ha kötetbe gyűjtöd őket, szerintem ugyanúgy érvényes rájuk az oltalom.

      Törlés