Egy csodálatos hétvége emlékére

2012. december 3., hétfő
Pillanatok
Szombaton kis hazánkba látogatott a Tökéletes kémia című sorozat (Tökéletes kémia, A vonzás szabályai, Láncreakció) írónője, Simone Elkeles. Mivel az első két könyvét egyszerűen imádtam, bezsongtam tőlük, kihagyhatatlannak gondoltam az alkalmat. Ezúton is szeretném megköszönni a Könyvmolyképző Kiadó munkatársainak a csodálatos meglepetést és fáradozást!
(Nagy méretért katt a képekre!)



Fannival, megőrültem :)

Mivel fogalmam sem volt, hogy merre is van az a Károly körút, ahol a dedikálást tartották (bár Pest megyében lakom, és a fővárosba jártam gimibe, mégsem ismerem jól a várost), ezért külön nagyon örültem, hogy Fannival (molyon: Fay) beszéltük meg, hogy együtt megyünk. Szerencsére elég közel lakunk egymáshoz, így kora délután tudtunk találkozni. Most futottunk össze először, de nagyon jól sikerült, végigdumáltuk az utat, vásárolgattunk, nézelődtünk is egy kicsit (és közben rádöbbentünk, hogy mindenből ugyanazt szeretjük. Mint például: a rózsaszín ruhát a New Yorkerből, a Shoulda c. számot, a Tökéletes kémiát a sorozatból, Zaynt az 1D-ből :D, stb.) Sokat nevettünk együtt, különösen a metróban, örülök, hogy megismerhettem személyesen, komolyan! Irigylem nagyon a gyönyörű haját (*_*), és nagyon jó embernek tartom. :)


Nem volt egyébként az egész út zökkenőmentes: nem tudtuk, hogy merrefele is kellene indulnunk a Deák térről. Erre Fanni rögtön rám ruházta a jogot, hogy megkérdezzek egy járókelőt. :D Hát, megkérdeztem, nagyjából elmondta, de ügyesek voltunk, megtaláltuk. El kell mondanom, hogy én akkora könyvesboltban még életemben nem jártam! A könyvmolyok mennyországa.


Lillával (Sheila_7)
Már a lépcsőn összefutottunk Enikővel, akit én még akkor nem ismertem, nagy kár, mert nagyon kedves lány. :) Ezután végre megtaláltuk a kávézó részt, ami tömve volt emberekkel. Hú. Lilla (Németh Ramóna vagy Sheila_7) és az anyukája már vártak ránk, pont Simone asztalával szemben. A legelső sorban ültünk. És ez annyira nagyon jó volt, mert ő is, meg Adrienn is, a fordítója, inkább az első sorokban ülőket nézte, nem láttak teljesen hátra, annyian voltak. Nagyon sokan voltunk kíváncsiak rá.



Kemese Fanni, a Könyvmolyképző egyik új szerzője szembejött velem, én meg csak hülyén vigyorogtam, mert tudtam, hogy ki ő, aztán végül is köszöntünk egymásnak, később pedig váltottunk is néhány szót. Nagyon kedves lány! Gratulálok neki itt is a könyvéhez. :) Egyébként szinte senkit sem ismertem fel, mondjuk nem is csodálom, soha nem voltam még ilyen eseményen, de eztán megyek majd! Deszyt, Greylupust és Kelly Olvast felismertem, valamint megsúgták a lányok, hogy ők azok. :)


Simone és a könyveinek fordítója,
Neset Adrienn
Simone egy nagyon kedves, közvetlen, mindig mosolygós és beszélgetős nő, egyszerűen imádtuk! Nagyokat nevettünk a viccein, a történetein (például amikor gengszternegyedbe ment „látogatóba” a hitelesség miatt, vagy amikor valaki istennőnek nevezte egy rajongói levélben, és utána a férjének is mondta, hogy kezelje mostantól úgy, vagy amikor a gyereke azt írta a suliban, hogy: tegnap anyu börtönben volt, csak elfelejtettem, miért.)

Hozott nekünk prezentációt is, amiben megmutatta a könyveiből készült előzeteseket, elmesélte, hogy hogyan választotta ki a fiúkat, és hogy (!!!!!), lehetséges számítani filmre a Tökéletes kémiából. Zac Efron, mint producer kereste meg ez ügyben. Egyébként annyit mesélt a fiúkról, és köztük a kedvencemről, Alexanderről (aka Alex), hogy úúúh! Merthogy Alex Los Angelesben befutott modell, és hogy nem fogja elvállalni, de azért Simone megpróbálta, írt neki egy e-mailt, és ő válaszolt, elvállalta. Giant (aka Carlos), pedig egyből tudta, hogy tökéletes lesz, amikor meglátta besétálni. Gabrielt (aka Luis), pedig a rajongók ajánlották Facebookon.


Lehetett tőle kérdezni, én is megtettem, kaptam érte Simone-os tollat. :) Egyébként azt kérdeztem, hogy volt-e/van-e kedvenc klasszikus könyve, de nem volt, mert utált olvasni gyerekkorában. Csak később szeretett meg, amikor háziasszony lett. Aztán visszakérdezett, hogy nekem van-e, és mondtam, hogy van bizony, Üvöltő szelek. :)


A csapat és a fiúk
Később elkezdődött a dedikálás, őrült sokan voltak, és habár mi ültünk legelöl, mire felálltunk, majdnem leghátulra kerültünk. De volt időnk, szóval… :) Aláírattam Alexa könyvét, amit Fanni nyomott a kezembe, mert neki sokat kellett dedikáltatnia, majd egy lány is a plakátját, hogy lennék-e olyan kedves... Én meg voltam, szóval először azokat írattam alá, amikor én jöttem. Az Alexa néven elcsodálkozott, de mondtuk neki Szabó Szilvivel, hogy rövidítés, a Zsanit (a poszteres lányét), pedig szintén nem értette, olyan aranyos volt. :) Annyira zavarban voltam, hogy kérdezett valamit, én meg zsigerből rávágtam, hogy igen, aztán javítottam magam hevesen. Kár volt ennyire izgulni, mert annyira aranyos volt, hogy azt leírni is nehéz! Mikor odaadtam én is a könyvemet, kérdezte, hogy Erika k-val? Mondtam igen, erre ő: otthon, Chicagóban is van egy k-s Erika nevű barátja. Mindenkinek mást írt a könyvébe, nekem például azt, hogy jó volt velem találkozni. Tündéri egy nőszemély!


Simone-nal
Mi maradtunk ott utoljára, mert kivártuk a sort, hogy fényképezkedjünk vele, és ezt nem sokan tették volna meg, szóval mi voltunk a keménymag. :D De egy csomó közös képet készítettünk, nekem mondta is (mert le kellett hozzám hajolnia), hogy milyen pici vagyok. :)

Közös fotók



Csodálatos élmény volt, köszönöm! Imádtam a lányokat is, Simone-t is, a hangulatot is. Ha ott voltatok, akkor talán emlékeztek rám: én voltam a rózsaszín inges lány. :D







Vasárnap moziba mentünk a párommal, nem is tudtam róla, csak megkérdezte délelőtt, hogy elmennék-e vele. Hát persze, örültem is neki nagyon. BD-t néztünk, ő is nagyon kíváncsi volt rá, szereti a sorozatot, különösen a farkasokat.
Hú, hát... Mondjam, hogy amikor letéptek bizonyos fejeket, majdnem elbőgtem magam? Ő volt a kedvencem, a titkos szerelmem, erre...! Igyekszem nem spoileresen írni, ezért nem mondok neveket sem, meg konkrétabb dolgokat. Nagyon jól sikerült ez a rész, mondhatom, hogy vetekszik az elsővel. Gratulálok a készítőinek! A vége gyönyörű volt, hogy minden szereplőt bemutattak egyenként, a zene is gyönyörű volt alatta.
A poénok külön megérdemelnek egy sort: az elején Bella és Jacob verekedős jelenete őrületesen vicces volt nekem, valamint amikor Bellát tanítgatták a képességével kapcsolatban, Edward és Emmett beszélgetése vitte a pálmát.

AZ ILYEN HÉTVÉGÉKÉRT TÉNYLEG ÉRDEMES ÉLNI!
KÖSZÖNÖM.

3 megjegyzés:

  1. Szia!

    Jó kis összefoglaló lett. :) És akkor már azt is tudom, hogy te kérdezted a klasszikusos dolgot. :) Mert mi hátul voltunk, és nem láttuk. :)
    Köszi, hogy olvashattam!

    Pussz:
    Deszy

    VálaszTörlés
  2. Szia, Deszy! :)

    Igen, sajnos azt én is csak a közvetlen környezetemből tudom, hogy ki mit kérdezett. Ti tettek fel neki kérdést egyébként? :)

    Én köszönöm, hogy elolvastad! :)

    Puszi:
    Nilla (Erika)

    VálaszTörlés
  3. Little Erika being little :DDDDD ♥

    VálaszTörlés